Újra amerikai a világ leggyorsabb szuperszámítógépe

summit-9

Visszaszerezte az Egyesült Államok a világ leggyorsabb szuperkomputere címet – írja a New York Times. A világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeinek listáját öt évig Kína vezette a Sunway TaihuLight nevű, 93 petaflops teljesítményű komputerrel, most viszont új rekorder lépett működésbe: a Tennessee állambéli Oak Ridge nemzeti kutatólaborban (Oak Ridge National Laboratory, ORNL) megépítették Summitot.

Az ORNL múlt hét pénteken közölte, hogy új, minden korábbinál gyorsabb és okosabb szuperszámítógépet építettek. A másodpercenként 200 billiárd (200 000 000 000 000 000 avagy 2×1017) lebegőpontos művelet elvégzésére képes – azaz 200 petaflops teljesítményű – Summit 200 millió dollárba került, 340 tonnát nyom, és hűtőszekrény méretű IBM AC922 egységei megtöltenek egy hatalmas termet.

Summit rekeszeibe összesen 4608 szervert szereltek be, mindegyikben két-két 22 magos IBM Power9 processzor és hat NVIDIA Tesla V100 grafikus kártya ketyeg. Az alegységeket 100 gigabit per másodperc adatátvitelre képes hálózat köti össze. Summit memóriája sem kicsi: 10 petabyte.

A 200 petaflops számítási teljesítmény emberi ésszel nehezen felfogható. A NYT analógiája szerint, ha az ember képes lenne másodpercenként egy számítást elvégezni (elég kevesen képesek erre), és ha 6,3 milliárd évig számolgatna folyamatosan, akkor végezne el annyi munkát, mint a Summit egyetlen másodperc alatt.

Az ORNL közleménye szerint a 200 petaflops még nem is végsebessége a Summitnak: bizonyos tudományos kutatások esetén képes lesz másodpercenként 3,3 trillió (3,3×1018 azaz 3,3 exaflops) vegyes pontosságú számítást elvégezni.

A Summit segítségével az amerikai kutatók többek között az energetika, a korszerű anyagtudományok, az asztrofizika, a rákkutatás, a genetika és a mesterséges intelligencia területein érhetnek el jelentős eredményeket.

Az első számítógépes bug legendája

Manapság magyarul is gyakran mondjuk, hogy a számítógépen bugos egy program, hogy ha hibát találunk a működésében. Az viszont kevésbé ismert, hogy honnan ered ez a kifejezés, és mióta illetik a poloskákra is használt angol szóval a programhibákat.

A bug eredetéről kering egy népszerű történet. Eszerint a Harvard Egyetem technikusai 1947. szeptember 9-én egy molylepkét találtak a Mark II nevű számítógép egy alkatrészében. Grace Hopper – az amerikai haditengerészet tisztje, egyben a modern számítógép-tudomány úttörője – meg fogta szegény állatot, beragasztotta a gép működését dokumentáló naplóba, majd aláírta:

Megtaláltuk az első valódi bugot.

És ím, megszületett a ma is használatos kifejezés, na meg abból rögtön utána a debugging, vagyis a hibák javítására használt szó is.

Azon most lendüljünk túl, hogy a molylepke nem bug, mert bár maga a bug szó szerint félfedelesszárnyút (például poloskákat) jelent, de tágabb értelemben mindenféle rovarra szokták mondani. Azon se akadjunk fent, hogy a sztori kering olyan változatban is, hogy 1945-ben történt meg, holott a Mark II akkor még nem is működött. (1945-ös dátumot említ például a hadtörténeti múzeum is, amely a naplót őrzi.)

Az viszont elég árulkodó, hogy a moly alá azt írták, ez volt az első valódi számítógépes bug – ez is azt mutatja, hogy a szó eddigre valójában már be volt járatva, és a sztoriban nem az a pláne, hogy ekkor találták ki, hanem hogy milyen jót szórakoztak a harvardi számítógépészek azon, hogy ezúttal szó szerint bugos volt a gép. Egyébként még csak nem is Hopper volt a történet főszereplője, ő csak szerette mindenkinek elmesélni.

Levél a távolból

A valóság már megint jóval unalmasabb. A kifejezést valójában már egy évszázaddal korábban is használhatták mérnökök és feltalálók, akkor még nyilván nem a csak később feltalált számítógépekkel kapcsolatban, hanem mindenféle mechanikus kütyü meghibásodására.

Thomas Edison például egy 1878-as levelében ezt írta Puskás Tivadarnak: “Feltűnnek a bugok – ahogy az ilyen kis hibákat és nehézségeket nevezik –, és több hónapos intenzív figyelem, tanulmányozás és munka szükségeltetik, mielőtt a kereskedelmi siker vagy bukás biztosan elérhető.” Az már magától értetődő fejlemény, hogy az idővel megjelenő számítógépekre is továbböröklődött a kifejezés.

Az viszont világosan látszik egy másik edisonos idézetből, hogy a mechanikus-számítógépes bug valóban az igazi rovarok után kapta a nevét. A Pall Mall Gazette 1889. március 11 számának beszámolója szerint Edison “az előző két éjszaka fent volt, mert a fonográfjában felfedezett egy bugot – ez egy kifejezés egy nehézség megoldására, ami arra utal, hogy valami képzeletbeli rovar rejtőzött el a belsejében és ez okozza a problémát”.

A szónak ez az értelme valójában már 1934-ben is olyan elterjedt volt, hogy bekerült a Webster-szótár az évi kiadásába mint a gépek működési hibájára használt amerikai szlengkifejezés. A debugging viszont tényleg ekkoriban terjedhetett el, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ennek a moly eltávolítása volt az eredete.

Ezek a gépek hódították meg a háztartásokat pár évtizeddel ezelőtt

MG 9345
Pazar kamarakiállítás nyílt hétfőn Budapesten a négy évtizeddel ezelőtt beindult otthoni számítógép-használat emblematikus darabjaiból. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő által szervezett “Nekem 8(bit)” című tárlat a nemzetközi és a magyar informatikatörténet fontos szeletét, az első házi számítógépek generációját mutatja be, főként Nagy Károly gyűjteményére támaszkodva.

A tárlaton a milliós nagyságrendben gyártott legendás készülékek mellett olyan ritkaságok is láthatók, amelyek a 80-as évek COCOM-lista sújtott Kelet-Európájában voltak elterjedtek: a Sinclair ZX Spectrum Szovjetunióban gyártott klónjai, és a magyar gyártású házi számítógépek legjava (Aircomp, Homelab, Primó). A kiállított tárgyakban közös, hogy mindegyik 8 bites mikroprocesszor köré épült, ebből adódott a kiállítás címe is.

Az idén 40 éves Commodore PET számítógép és a szintén idén 40 éves Atari 2600 mellől természetesen nem hiányozhat a magyar háztartásokat is szép számmal meghódító, idén 35 éves ZX Spectrum és kortársa, a Commodore-64 sem. A kiállításon egy pár gépet ki is lehet próbálni, köszönhetően annak, hogy a hazai gyűjtők igyekeznek a lehető legjobb állapotban tartani a fellelt gépritkaságokat.

A tárlat Budapesten csak rövid ideig, szeptember 22-ig látogatható, hétköznap 10 és 18 óra között, az újpesti Ifjúsági Házban(ingyenesen), majd később Szegeden, az NJSZT ITK időszaki tárlataként lesz ismét megtekinthető, amihez az alábbi nagyképes válogatással szeretnénk kedvet csinálni.