Veszélyes vírus terjed a Messengeren keresztül

 

Young woman using cell phone to send text message on social network at night. Closeup of hands with computer laptop in background

A Trend Micro szakemberei egy Facebook Messengeren keresztül terjedő vírusra figyelmeztetnek, ami a tudtunk nélkül tölt le bővítményeket a gépünkre. A vírus a Digmine nevet viseli, Dél-Koreából indult útjára, de észlelték már Vietnamban, Azerbajdzsánban, Ukrajnában, a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Venezuelában is.

A vírus működése elve azon alapszik, hogy egy letölthető videó fájlnak tűnik, viszont ha valaki rákattint, egy video-streamelő oldalra irányítja a felhasználót, ahol a háttérben letölti a vírust.

A vírus pedig más fájlokat is letölt a telepítés után, olyat is, amivel kriptopénz bányászására alkalmas.

A bajt tovább tetézi, hogy ha a felhasználó Facebook-bejelentkezése automatikusra van állítva, a fájlt a vírus elküldi az ismerősöknek is Messengeren keresztül.

McBook Air 13,3″ – A Jó választás

Akár 12 órás akkumulátor-üzemidő.
Amíg te is nyomod, addig ő is nyomja.

A MacBook Air

lenyűgözően sokáig, akár 12 órán keresztül is képes aksiról működni. A reggeli kávédtól az esti hazaérkezésig használhatod, anélkül, hogy tölteni kéne. Ha pedig csak hátradőlnél és lazítanál, akár 12 órás mozimaratont is rendezhetsz az iTunes filmjeiből. A készenléti idő pedig akár 30 nap, tehát hetek múlva is ugyanott folytathatod, ahol abbahagytad.*

Vékony. Könnyű. Erős.

Készen áll bármire.

Az Intel HD Graphics 6000 grafikus processzort tartalmazó, ötödik generációs Intel Core i5 és i7 processzorok mindig helytállnak. A fényképek szerkesztésétől az internetezésig minden rendkívül gyorsan működik. Ezt a teljesítményt hihetetlenül vékony, mindössze 1,7 centiméter vastagságú unibody ház rejti. A készülék tömege pedig csupán 1,35 kilogramm.

802.11ac Wi-Fi technológia.

Új generációs vezeték nélküli kapcsolat.

A legújabb 802.11ac technológiával a MacBook Air felülmúlja az eddig ismert Wi-Fi-sebességet. Csatlakoztasd egy 802.11ac‑kompatibilis bázisállomáshoz – az AirPort Extreme vagy AirPort Time Capsule egyaránt jó választás –, és fedezd fel az előző generáció sebességét megháromszorozó Wi‑Fi‑kapcsolat előnyeit. A 802.11ac hatóköre is nagyobb, tehát minden eddiginél szabadabban dolgozhatsz a segítségével.

Gyors, 100%-ban flash tároló.

Felkészülni, vigyázz. És kész.

A MacBook Air flash tárolója akár tizenhétszer gyorsabb az 5400 fordulat/perces laptopmerevlemezeknél, ezáltal mindig fürgén, pillanatok alatt reagál a parancsokra. A flashalapú tárolás és az ötödik generációs Intel Core processzorok jóvoltából a MacBook Air rendszerének felébresztése is villámgyors.

Hasznos alkalmazásokkal.

Kezdődhet a munka. És a szórakozás.

Az összes új Mac számítógépen megtalálod a Fotók, az iMovie, a GarageBand, a Pages, a Numbers és a Keynote appot, Így kreatívabb és hatékonyabb lehetsz már az első perctől. Az e-mailezéshez, az internetezéshez, a szöveges üzenetek kezeléséhez és a FaceTime-hívásokhoz is nagyszerű appokat találsz a Maceden – még az új appok kereséséhez is van egy app.

Androidot használ Bill Gates

Több mint egy éve semmi újat a nem hallani a Windows Phone felől, így igazából nincs abban semmi meglepő, hogy a Microsoft alapítója, Bill Gates is máshol keresett vigaszt. A Fox Newsnak adott interjújában Gates elmondta, hogy már Androidot használ.

Azt nem árulta el, hogy melyik modellt, de a Verge szerint nagy esély van rá, hogy egy különleges, Samsung Galaxy S8 Microsoft Editionről van szó. Azt ugyanis elmondta Gates, hogy a mobilja tele van a Microsoft szoftvereivel.

Azért sem meglepő, hogy Gates az Androidot választotta, mert a családjának az Apple eszközök, az iPhone és az iPodok használatát tiltotta meg. Vannak dolgok, amik nehezen változnak, és ide tartozik az is, hogy Gates a mai napig pc-t használ otthon.

iPhone 8: vagy duplát, vagy semmit

02

Dupla adag kávé után is csak ásítoztunk az iPhone 8 Plus kicsomagolása közben, annyira hozzászoktunk az elmúlt három évben ehhez a lekerekített sarkú téglalap formához. Idén az iBro Store and Services szállított le nekünk a hivatalos magyarországi premier előtt egy tesztpéldányt, amelyen egyetlen változás volt igazán feltűnő, hogy a hátlap már üvegből van, és szorgalmasabban gyűjti az ujjlenyomatokat, mint egy teljes CSI-különítmény.

Az üveglapnak azonban hasznos funkciója is van, ennek hála a iPhone 8-ak Qi szabványú eszközökkel vezeték nélkül tölthetők. Mivel a Qi igen elterjedt, más telefonok is ezt használják, a töltők beszerzése igen egyszerű. Tavaly óta az IKEA is elkezdett ilyen töltőket forgalmazni, lámpába és asztalba építve. Aki elhatározta, hogy él ezzel a lehetőséggel, annak jó mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia, hiszen ennek az egésznek az lenne a lényege, hogy nem cipeljük magunkkal az adaptert és a kábelt, hanem előre felszereljük töltőkkel az irodát, a hálószobát, a nappalit és a konyhát, az összes olyan helyet, ahol megfordulunk. Semmivel sem jutunk előrébb, ha csak egy hely is lefedetlen marad, és hordhatjuk magunkkal a kábelt.

Hasonló helyzet alakult ki tavaly a jackdugó eltávolításával, ami a kiegészítők beszerzését illeti, hiszen az Apple minden iPhone 7-vevőt a zenehallgatási szokásai megváltoztatására kényszerített. Mostanra talán már mindenki belenyugodott, hogy vagy a gyári fülest kell használni, vagy a Lightning-jack adaptert kell magunknál tartani és nem elveszíteni, vagy bluetooth fülhallgatót kell készenlétben – mindig feltöltve – tartani. Természetesen az iPhone 8 is jack aljzat nélküli.

Szemből nézve megint csak az a helyzet, mint tavaly az iPhone 7-tel. Nehéz lenne megmondani, hogy már az iPhone 8 / 8 Plus van a kezünkben. A kijelző annyiban változott, hogy megkapta a True Tone technológiát, vagyis a telefon igyekszik a környezeti fényekhez igazodni, hogy a fehér mindig fehérnek látsszon.

A fedél alatt annyi változott, hogy jobbak lettek a rádiós csipek, nagyobb az adatátvitel, és persze megint a 8-asokba épített aktuális csip, az A11 Bionic minden idők legerősebb erősebb a processzora, amit az Apple legyártott a mobiljaihoz.

Ez igen sovány felhozatal az iPhone 7-hez képest, ráadásul az iPhone 8 csúcsmodellként pár hónapon belül teljesen érdektelenné válik az iPhone X miatt.

Annak viszont kifejezetten örülhetünk, hogy megmaradt a tradicionális ujjlenyomat-olvasó, mert nem biztos, hogy az iPhone X arcfelismerős beléptetése olyan praktikus lesz. Ezt majd meglátjuk novemberben.

+1 érv a Plus mellett

Bátran kijelenthetjük, hogy méret ide vagy oda, a kisebb iPhone 8 végképp nagyon keveset tud felmutatni. Az iPhone 8 Plus legalább a dupla kamerájával tud néhány olyan trükköt, aminek az amatőr és félprofi fotósok hasznát vehetik.

Pusztán a specifikációk alapján úgy tűnhet, hogy az iPhone 7 Plus és 8 Plus kamerái tök ugyanazt tudják, de az Apple tekert egyet a szoftveren, így a portré mód még profibb lett, és olyan arcképeket készíthetünk másokról, mintha egy szerényebb stúdióval rendelkeznénk. Nyilván távol van ez a profi (és sok millió forintos) fotós felszerelések tudásától, de az iPhone 8 elég jó minőségű képeket készít, pár gombnyomással. Ez a funkció egyelőre béta állapotban van, előfordulnak béna hibák, úgyhogy érdemes többször is nekifutni. Az mindenesetre jó hír, hogy még javulhat a minőség, mire elkészül a végleges verzió.

Hasonló képhatást természetesen Androidon is elérhetünk, főleg ha az eredeti képet dupla kamerával készítük el, szimulált mélységélességgel. Valamivel többet kell kézzel pepecselni. A Note 8 erős versenyző lehet ezen a területen, ráadásul a Samsung kamerája pluginekkel is bővíthető, nem kell megvárni a Note 9-et egy újítás bevezetéséhez.

Újdonság még az iPhone 8-ban, hogy 4K felbontást is felvehetünk 60 fps sebességgel, és hogy a szuperlassítás 1080p-ben is működik.

A valóságon túl

Az iPhone 8 Plus dupla kamerája az A11 Bionic processzorral karöltve a kiterjesztett valóság megjelenítését is segíti. A Microsoft Hololens és az Asus Zenfone AR használata után egészen meglepő volt, hogy az Apple mi mindent ki tudott hozni a kamerák és a beépített hagyományos szenzorok a giroszkópok és gyorsulásmérők összehangolásából.

Egyelőre csak játékokat találtunk a hazai szoftverboltban, az IKEA bútorainak a rajzolt háromdimenziós képét még nem tudjuk virtuálisan bepakolni a lakásunkba, ami már az USA-ban elérhető funkció. De azért így is látszott, hogy van ebben potenciál. A Mammoth nevű appban például minigolfozni lehet, mégpedig úgy, hogy a pályát az asztal közepén helyezzük el, és ha ez megvan, akkor minden irányból megvizsgálhatjuk, körbejárhatjuk. Így például kiderül, hogy mi is van a pálya közepén lévő szikla mögött.

Az iPhone 8 bemutatóján még nem lehetett tudni, de most kiderült, hogy a telefon mennyire tudja észben tartani a környezetünk paramétereit, háromdimenziós képét. Miután elhelyeztem a virtuális golfpályát az asztalon, a telefont nyugodtan elfordíthattam a plafon felé, elsétálhattam a szoba másik felébe és vissza, a pálya mindvégig ott maradt az asztalon, az eredeti pozíciójában. Csak amikor nagyon messzire mentem, akkor rakosgatta a telefon a pályát odavissza, de csak nagyon minimális mértékben, és megtartotta az asztal felületén.

Itt az iPhone X és a 8

Itt az iPhone X és a 8

Mindent beborító kijelzőt, lenyűgöző kamerákat, és nagyon durva processzorerőt találunk az Apple telefonjaiban. 999 dollárt kérnek a tízesért. Lett új Apple TV és Watch is.Tovább

Ez azt jelenti, hogy ma már nem feltétlenül kell túl bonyolult hardver a jó kiterjesztett valóság (AR) élményhez. Persze a professzionális alkalmazásoknál, amikor centiméter pontosan kell letapogatni a teret, szükség lehet az extra szenzorokra, a tér infravörös letapogatására. De nem is ez momentán a legégetőbb kérdés a kiterjesztett valósággal kapcsolatban.

Jól mutatja az AR technológia hatalmas erőforrásigényét, hogy

az iPhone 8 Plus érezhetően felmelegedett és merülni kezdett az AR appok futtatásától.

Ugyanezt tapasztaltam a Project Tangóval felszerelt androidos mobilokon, szóval ez nem csak az Apple sara. Mindez arra utal, hogy az AR egy kissé kiforratlan, és inkább érdekességként kell kezelni. Tökékéletesen alkalmas lehet az iPhone 8 (és a Project Tango) arra, hogy időnként megnézzük vele az új kanapé helyét, vagy egy virtuális festményt a szoba falára helyezzünk, hogy lássuk, miként mutatna ott, de senki sem vesz úgy mobilt, hogy évente talán pár tucatszor hasznos lehet.

A professzionális, több órán át tartó folyamatos AR-ezéshez láthatóan gyengék a mai telefonok, az iPhone 8 Plus is. Arra viszont teljesen jók, hogy új alkalmazásokat vezessenek be, teszteljék a célközönséget.  Egy terepen dolgozó mérnök kezében, aki mondjuk a félkész épületről készítene 3D modellt, sokkal inkább el tudok képzelni egy profi AR-rel és sok ezer mAh-s aksival felszerelt drabális CAT-telefont, mint egy ilyen divatosan vékony mobilt. A fogyasztói AR-appokból és az iPhone 8-ból ráadásul pont az hiányzik, amitől a Microsoft Hololens sisak annyira menő, hogy ne egy vastag kereten át kelljen nézni a virtuális tárgyakat, hanem csak úgy előttünk lebegjenek, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Venni, vagy nem venni?

Ez az állandó bónusz kérdés mindegyik telefon tesztelése után, és egyre nehezebb rá választ adni. Az iOS rajongói megtalálják az iPhone 8-akban mindazt, amiért az iOS-t szeretni lehet. Egyszerű rendszer, könnyen kiismerhető, nincsenek drámai változások a tavalyi verzióhoz képest, és nagyjából mindent el lehet rajta intézni, még ha nem is annyira rugalmasan, mint az Androidon.

Nagyon úgy érezzük, hogy a sima iPhone 8-nál unalmasabb mobilt keresve sem találhatnánk.

Egyszerűen el kell fogadni az iPhone 8 Plus óriási kijelzőméretét, ha nemcsak a tavalyi-tavalyelőtti telefonunkat akarjuk lecserélni, hanem valami izgalmas újdonságot várunk egy friss modelltől, és ragaszkodunk az iOS-hez. És még így is vannak fenntartásaink, hiszen november elején érkezik az iPhone X, amellyel az Apple már a mobiljainak a jövőjét készíti elő, és a drasztikus újítások mellett benne van minden, ami az iPhone 8 Plusban megtalálható – csupán az árcédula lesz sokkoló.

A ring másik sarkában pedig ott találjuk az Androidot használó csúcsmobilokat, amelyek felkészültebbek, mint valaha. A tollal és számítógépszerű működéssel a Note 8 nagyon ráfeküdt a produktivitásra, a OnePlus folytatta a hardveres specifikáció kimaxolását, az Asus nyakig benne van az AR-ben, az LG a film- és hangrögzítésben erősít a V30-cal, és még fél tucat gyártó ostromolja a vevőket jó készülékekkel. Jól érzi az Apple, hogy itt nagyot kell villantania, de ezt nem a nyolcas iPhone-nal teszi, ez csak időhúzás az új csodafegyverig, az iPhone X-ig.

Mi kerül ezen a pc-n 12 millió forintba?

Nagy teljesítményű számítógép, mi? Röhögje ki nyugodtan az ismerősét, aki a 13 hüvelykes ultrabookjával villog, amiért akadozásmentesen megy rajta a StarCraft 2! A HP most bemutatott munkaállomása megmutatja, hol lakik az úristen, meg a nagybetűs Teljesítmény.

A Z8 Workstationben a legújabb Intel Skylake-SP processzorok vannak, 2,5-3,8 gigahertzes teljesítménnyel. A Xeon Platinum 8180 csipek összesen 28 magosak, és 56 folyamatot futtathatnak párhuzamosan. Memóriaszűkére sem panaszkodhatunk: a Z8-ban összesen 1,5 terabájt RAM van. Akinek ez sem elég, várhat a jövőre megjelenő 8180M processzorokra, amik már 3 terabájt memóriával is elboldogulnak. A gépben összesen 24 memóriaaljzat van, szóval nem kell töprengenünk rajta, hogy hova tegyük az új RAM modulokat.

z8-airflow

Fotó: HP

Hogy a fenti konfigurációhoz milyen videokártyát képzel el, az csak a kedves vásárló ízlésén múlik. Mind az Nvidia Quadro P6000-ből, mind az AMD Radeon Pro WX 9100-ból hármat-hármat köthetünk be az új gépbe. Ami a merevlemezt illeti, 4 terabájtnyi SSD meghajtót, illetve 48 terabájt háttértárolót is választhatunk a géphez. Így már akkor sem kell kétségbeesnünk, ha le akarnánk tölteni az egész internetet; a 10 gigabites ethernet csatlakozás bírni fogja a terhelést. Mondjuk ahhoz, hogy az egész hóbelevanc működjön, egy 1,7 kilowattos tápegység is kell.

z8-exterior

Fotó: HP

És hogy mennyit fizethetünk ezért? A legegyszerűbb, minimális felszereltségű alapmodellért 2439 dollárt, de ha megszaladna a kezünk, és minden extrát megrendelünk, az ár könnyen felszökhet a hússzorosára is. Ezzel már 3d tervezéshez használt mérnöki szoftvereket is futtathatunk, miközben 8K videókat renderelünk. És ha közben elindítjuk a StarCraft 2-t, nem fog szaggatni.

A mi gépeink dolgoztatásával gazdagodnak a kiberbűnözök

A Kaspersky Lab rosszindulatú programokat kutató csapata, az Anti-Malware Research két olyan új botnetet észlelt, amelyek speciális kártékony programmal fertőzik a számítógépeket – derül ki a cég Indexhez eljuttatott közleményéből. A malware képes észrevétlenül telepíteni magát a megtámadott gépekre, hogy aztán digitális pénzt bányásszon a bűnözőknek, legális szoftvereket használva a blokklánc alapú virtuális pénznemek létrehozásához.

A kutatók becslése alapján az egyik, 4000 számítógépből álló hálózat akár 7 650 000 forintot (30 ezer dollárt) is megkereshetett egy hónap alatt, míg a másik, 5 ezer gépes hálózat több mint 51 millió forintot (200 ezer dollárt) halmozott fel a bűnözőknek.

A Kaspersky Lab az alábbi rosszindulatú programokat detektálta:

  • RiskTool.Win32.BitCoinMiner.hxao
  • PDM: Trojan.Win32.Generic
GettyImages-161681430

A cég közleménye szerint a frissen felfedezett botnetek mögött álló bűnözők adware programok (reklámokkal támogatott vagy reklámprogramok) segítségével terjesztik azokat a bányász szoftvereket, amelyeket végül az áldozatok önként telepítenek a megfertőzött számítógépekre. Miután az adware program települ az áldozatok számítógépén, letölt egy rosszindulatú komponenst: a bányászprogram telepítőfájlját. Majd ez a kiegészítő telepíti az adatbányász szoftvert, és olyan parancssorokat hajt végre a gépen, amelyek biztosítják a bányász munkát, ameddig csak lehetséges.

Ezek a parancsok a következők:

  • Kísérletet tesz arra, hogy letiltsa a biztonsági szoftvereket;
  • Követi a számítógép alkalmazásait, és felfüggeszti a saját tevékenységét, ha olyan program működését észleli, amely figyeli és/vagy listázza a rendszer tevékenységét;
  • A merevlemezen egy szoftvermásolattal biztosítja, hogy akár törlés esetén is újratelepíthesse magát a program.

Amint az első érmét kibányászta, továbbítja azt a bűnözők felé, így az áldozat csak egy folyamatosan gyengülő számítógépet és valamivel magasabb villanyszámlát érzékel, mint amit megszokott. A Kaspersky Lab megfigyelései alapján jelenleg két valutát bányásznak a bűnözők: a Zcash-t és a Monero-t. Ezeket a valutákat valószínűleg azért választották, mert biztosítják a tranzakciók és számlatulajdonosok anonimitását.

A Kasperksy Lab szakemberei már tavaly decemberben észleltek néhány kártékony bányász szoftvert: legalább ezer számítógépet fertőztek meg kártékony programmal, amely Zcash valutát bányászott. Ez az a valuta, amelyet csupán pár hónappal a támadás előtt vezettek be, tavaly októberben. Ebben az időszakban a Zcash ára rohamszerűen emelkedett – hetente akár 1 530 000 forint (6 ezer dollár) bevételt hozva tulajdonosainak.

„A legfőbb problémát a rosszindulatú bányászprogramoknál az jelenti, hogy nagyon nehéz megbízhatóan kimutatni az ilyen tevékenységet, mert ezek a programok olyan legális szoftverek segítségével végzik kártékony tevékenységüket, amelyek normális helyzetben megtalálhatóak egy átlagos felhasználó számítógépén. További aggasztó tény az általunk azonosított és időközben megfigyelt két új botnet kapcsán az, hogy a rosszindulatú bányászprogramok egyre értékesebbek a feketepiacon. A bűnözők árulják úgynevezett bányász szoftvereiket és így bárki, aki hajlandó kifizetni a teljes verzióért a pénzt, képes létrehozni saját botnethálózatát. Ez azt jelenti, hogy a botnetek, amelyeket nemrégiben azonosítottunk, bizonyosan nem az utolsók” – mondta Jevgenyij Lopatin, a Kaspersky Lab malware-elemzője.

Általánosságban elmondható, hogy a kriptovaluta-bányászok száma drámaian megnőtt az elmúlt években. 2013-ban a Kaspersky Lab termékei 205 ezer ilyen típusú fenyegetést észleltek, míg ez a szám 2014-ben 701 ezerre nőtt, majd 2017-ben az első nyolc hónap alatt 1,65 millió megtámadott felhasználót azonosítottak.

Annak érdekében, hogy a számítógépek ne alakuljanak át a bűnözőknek dolgozó zombihálózattá, a Kaspersky Lab kutatói az alábbiakat javasolják:

  • Ne telepítsen gyanús szoftvert nem megbízható forrásból.
  • A hirdetésfelismerő funkció alapértelmezés szerint nincs bekapcsolva a biztonsági szoftvereken. Győződjön meg róla, hogy bekapcsolja.
  • Használjon megbízható IT megoldást azért, hogy megvédje a digitális környezetét minden lehetséges veszélytől, köztük a rosszindulatú bányászoktól.
  • Ha szervert működtet, győződjön meg róla, hogy van biztonsági megoldás, mivel a szerverek jövedelmező célpontok köszönhetően azok nagy teljesítménye miatt.

Bővebb információt a bányászprogramokról és visszatérésükről itt olvashat. Érdemes elolvasni az Index Bitcoin vs Ethereum és bitcoinbányászos cikkeinket is.

Nálunk 379 ezerről indul az iPhone X

2017-09-13T021031Z 2128864012 HP1ED9C1IQMDH RTRMADP 3 APPLE-IPHO

Ahogy az lenni szokott, hazánkban az iPhone elképesztően drága a hivatalos kereskedésekben. Az Apple.hu oldalon egészen pontosan 379 990 forintos árcédulát kapott az iPhone X, és a 256 GB-os modell már 436 ezer forintba fog kerülni.

A többi új modell valamivel olcsóbb, a kisebb iPhone 8 ára 264 990 forintról indul, míg a kétkamerás iPhone 8 Plus 303 990 forintról. Az árakhoz társuló műszaki felszereltség az alábbi táblázatban látható.

iPhone 8 iPhone 8 Plus iPhone X
Méret 67,3×138,4×7,3 mm
148 gramm
78,1×158,4×7,5 mm
202 gramm
70,9×143,6×7,7 mm
174 gramm
Kijelző 4,7 colos
1334×750 pixeles
5,5 colos
1920×1080 pixeles
5,8 colos
2436×1125 pixeles
Vízállóság IP67 IP67 IP67
 Rendszercsip Hatmagos Apple A11 Hatmagos Apple A11 Hatmagos Apple A11
Tárhely, memória 64/256 GB
2 GB RAM
64/256 GB
3 GB RAM
64/256 GB
3 GB RAM
Kamera 12 MP f/1.8
szemközti: 7 MP f/2.2
kétszer 12 MP
f/1.8 és f/2.8
szemközti: 7 MP f/2.2
kétszer 12 MP
f/1.8 és f/2.4
szemközti: 7 MP f/2.2
Videózás 4K@24/30/60fps
1080p@30/60/120/240 fps
720p@30fps
4K@24/30/60fps
1080p@30/60/120/240 fps
720p@30fps
4K@24/30/60fps
1080p@30/60/120/240 fps
720p@30fps
Aksi Az iPhone 7-hez hasonló, a kapacitást még nem közölték Az iPhone 7 Plushoz hasonló, a kapacitást még nem közölték Két órával tovább bírja, mint az iPhone 7

Itt az iPhone X és a 8

2017-09-12T203428Z 1831985954 HP1ED9C1L5FF1 RTRMADP 3 APPLE-IPHO

Fantasztikus munkát végeztek a kiszivárogtatók, így az Apple vezetőségének a keddi bemutatón már csak pontról pontra igazolnia kellett, hogy tényleg jól tudunk mindent az új iPhone-ok képességeiről.

Az idei szupertelefon neve tényleg iPhone X, és tényleg 999 dollárba kerül.

Ennek a mobilnak peremtől peremig érő kijelzője van, amihez foghatót még nem láttunk, ahogy a neurális processzorral támogatott arcfelismerés is izgalmas megoldás, egészen egyedi szelfiket tudunk készíteni a szemközti kamerával.

Mielőtt belevágunk a termék bemutatásába, tisztázzuk, hogy az iPhone X nevét nem ájfón iksznek ejtjük, hanem ájfón ten a készülék neve, hiszen az Apple a tizedik évfordulóra készítette.

Az 5,8 colos OLED kijelzőn 2436×1125 pixel látható, és mivel teljesen beborítja a telefon előlapját, a hagyományos kerek gombot hiába keressük rajta. Ehelyett alulról fölfelé kell simítani a kijelzőn az ujjunkkal, hogy elérjük ugyanazt a hatást. Simogatós gesztust kell használni a multitaszkoláshoz is, a jobb fölső sarokból lefelé húzva ujjunkat, hogy egyik appról a másikba léphessünk át.

Az ujjlenyomat-leolvasónak is annyi, mostantól elég lesz ránézni a telefonra, hogy feloldjuk a kijelzőzárat. A telefon ehhez speciális fényeket használ, hogy sötétben is lássa az arcunkat, és infravörös szenzorral letapogatja a képünket, nehogy egy kinyomtatott fotóval próbáljuk átverni. Egy dedikált neurális csip pedig másodpercenként 600 millárd művelet elvégzésével elemzi az arcunkat, hogy biztosan tudja, mi állunk a kamera előtt.

Az Apple azt mondja, hogy egy az egymillióhoz az esélye annak, hogy valaki más fel tudja oldani a készülékünket az arcával, azaz a Face ID nevű rendszer sokkal pontosabb, mint a korábbi ujjlenyomatos Touch ID szenzor, aminél egy az ötvenezerhez volt az arány. A cég annyira megbízik a technológiában, hogy az Apple Pay mobiltárcát is feloldhatjuk az arcunkkal, ha telefonnal akarunk fizetni a boltok kasszájánál. Ennél persze sokkal viccesebb, hogy

kaka emojit húzhatunk a fejünkre, és az animált figura pontosan utánozni fogja az arcmozgásunkat.

Vagy választhatunk pandát, macskát, és rajzolhatunk maszkokat magunkra, mint a Snapchaten. A grafika mindig nagyon élethűen követi a mimikánkat, úgy mosolyog majd, mint mi.

Megváltozott a dupla hátsó kamerák elrendezése, ha állítva kézben tartjuk a mobilt, egymás alatt vannak. A szenzor 12 megapixeles, mindegyikben optikai képstabilizátor van, és a fő kamera f/1.8-as rekeszértékű, míg a zoomolós második lencse f/2.4-es. Az esti fotózást a korábban is alkalmazott kéttónusú, négy ledből álló vaku segíti.

Közös hardver

A telefon LTE Advanced hálózaton tud mobilnetezni, bluetooth 5.0-s csip van benne, és A11 Bionic processzor hajtja meg, és vezeték nélkül tölthető. Ezek pedig már a közös pontok az iPhone X és a hagyományosabb felépítésű iPhone 8-ak között.

Az A11 Bionicban hat processzormag van, ebből már kettő is 25 százalékkal erősebb a tavalyi A10 csipnél, míg a többi négy energiahatékony mag 70 százalékkal veri a tavalyi CPU-t. Az Apple által tervezett grafikus csip 30 százalékkal erősebb, miközben feleannyi áramot fogyaszt.

A kisebb méretű iPhone 8 még mindig egy kamerás, optikai képstabilizátorral bővült, és a 12 megapixeles szenzor állítólag 83 százalékkal több fényt érzékel. Az iPhone 8 Plus egyik kamerája f/1.8-as rekeszű, a másik f/2.8-as, tehát az utóbbi egy picit rosszabb, mint amilyet az iPhone X-be szereltek. A 8 Plus dupla kamerája is új trükköt tanult, állítani lehet a portrék fényezését. Videózni már 4K-ban is 60 fps-en lehet, míg a 240 fps-es lassított felvétel már 1080p felbontáson is elérhető.

Az iPhone 8 Plus dupla kameráját nemcsak fotózásra készítették fel, hanem a kiterjesztett valóság kezelésére is. Ezt a Directive Games hihetetlenül látványos játékával demonstrálták, amitől leesett az állunk, mert nagyon emlékeztetett minket a Microsoft Hololens egyik bemutatójára. A felhasználó gyakorlatilag a saját étkezőasztalán játszhat, a telefon képernyőjén megjelenő virtuális világ úgy jelenik meg, mintha a digitális terep pont az asztalra illeszkedne, és körbe lehet járni, mint egy valódi tárgyat. Hogy ez jól működjön, abban az A11 Bionic csip, valamint az új giroszkópok és egyéb szenzorok is kulcsszerepet játszanak, nem a kamerán múlik minden.

Az Apple az idei kínálatával minden árkategóriát lefed, 1000 dollártól egészen 350-ig.

Vannak egyrészt az új modellek:

  • iPhone X 64 GB: 999 dollár, november 3-án kerül a boltokba
  • iPhone 8 Plus 256 GB: 949 dollár, az alábbiak szeptember 22-én kerülnek a boltokba
  • iPhone 8 Plus 64 GB: 799 dollár
  • iPhone 8 256 GB: 849 dollár
  • iPhone 8 64 GB: 699 dollár

És megtartott mellettük sok régi telefont is:

  • iPhone 7 és 7 Plus: 549 dollártól
  • iPhone 6S: 449 dollártól
  • iPhone SE: 349 dollártól

A legnagyobb és a legkisebb kijelző

Az Apple gondolt a kevésbé mobil vevőire is, és feltuningolta az Apple TV nevű médialejátszóját. Az új 199 dolláros doboz már lejátssza a 4K felbontású és HDR-es filmeket, és az Apple megfűzte a nagy stúdiókat, hogy adják is oda az ilyen minőségben elkészült filmjeiket. A nézők meg annak örülhetnek, hogy ha megvettek egy filmet HD-ben, akkor megnézhetik újra 4K-ban is, nem kell újra megvenniük.

A legkisebb kijelzőjű Apple-termék, az Apple Watch is meglepő módon frissült: beleépítettek LTE-t, így a csuklónkba beszélve felhívhatjuk az ismerőseinket. Vagy az Airpods fülessel, mert az is összeköthető az órával, hogy a telefonáláson kívül zenét is hallgathassunk róla. Egészen egyedi megoldás, hogy az órának a kijelzője működik antennaként.

Arról a bemutatón nem beszélt az Apple, hogy a telefonos óra meddig bírja aksiról

A termékleírásban már ott van, hogy ennek is ugyanúgy akár 18 óra lesz az üzemideje, mint az LTE-vel nem rendelkező Series 3 modellnek, illetve a sokkal kevesebb extrával felszerelt, feleakkora fényerejű Watch Series 1-es modell. (Ezt a részt a cikkben utólag frissítettük, miután kiderültek a részletek.)

Az Apple Watch Series 3 kereken négyszáz dollárba kerül, tehát csak egy picit drágább a legkisebb kijelzőjű iPhone SE-nél. Ezen az órán már a Watch OS 4 operációs rendszer fut, ügyesebb edzést segítő alkalmazásokkal, úszóknak való appokkal, és még a szívritmus zavarait is képes kimutatni – ezen a területen az Apple az amerikai egészségügyi szakhatósággal is együttműködik.

Egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy az Apple Watch lesz-e a mobilozás jövője, vagy ez csak egy bizarr kísérlet arra, hogy megszólítsák a Knight Rideren felnőtt generációt.

Az első számítógépes bug legendája

Manapság magyarul is gyakran mondjuk, hogy a számítógépen bugos egy program, hogy ha hibát találunk a működésében. Az viszont kevésbé ismert, hogy honnan ered ez a kifejezés, és mióta illetik a poloskákra is használt angol szóval a programhibákat.

A bug eredetéről kering egy népszerű történet. Eszerint a Harvard Egyetem technikusai 1947. szeptember 9-én egy molylepkét találtak a Mark II nevű számítógép egy alkatrészében. Grace Hopper – az amerikai haditengerészet tisztje, egyben a modern számítógép-tudomány úttörője – meg fogta szegény állatot, beragasztotta a gép működését dokumentáló naplóba, majd aláírta:

Megtaláltuk az első valódi bugot.

És ím, megszületett a ma is használatos kifejezés, na meg abból rögtön utána a debugging, vagyis a hibák javítására használt szó is.

Azon most lendüljünk túl, hogy a molylepke nem bug, mert bár maga a bug szó szerint félfedelesszárnyút (például poloskákat) jelent, de tágabb értelemben mindenféle rovarra szokták mondani. Azon se akadjunk fent, hogy a sztori kering olyan változatban is, hogy 1945-ben történt meg, holott a Mark II akkor még nem is működött. (1945-ös dátumot említ például a hadtörténeti múzeum is, amely a naplót őrzi.)

Az viszont elég árulkodó, hogy a moly alá azt írták, ez volt az első valódi számítógépes bug – ez is azt mutatja, hogy a szó eddigre valójában már be volt járatva, és a sztoriban nem az a pláne, hogy ekkor találták ki, hanem hogy milyen jót szórakoztak a harvardi számítógépészek azon, hogy ezúttal szó szerint bugos volt a gép. Egyébként még csak nem is Hopper volt a történet főszereplője, ő csak szerette mindenkinek elmesélni.

Levél a távolból

A valóság már megint jóval unalmasabb. A kifejezést valójában már egy évszázaddal korábban is használhatták mérnökök és feltalálók, akkor még nyilván nem a csak később feltalált számítógépekkel kapcsolatban, hanem mindenféle mechanikus kütyü meghibásodására.

Thomas Edison például egy 1878-as levelében ezt írta Puskás Tivadarnak: “Feltűnnek a bugok – ahogy az ilyen kis hibákat és nehézségeket nevezik –, és több hónapos intenzív figyelem, tanulmányozás és munka szükségeltetik, mielőtt a kereskedelmi siker vagy bukás biztosan elérhető.” Az már magától értetődő fejlemény, hogy az idővel megjelenő számítógépekre is továbböröklődött a kifejezés.

Az viszont világosan látszik egy másik edisonos idézetből, hogy a mechanikus-számítógépes bug valóban az igazi rovarok után kapta a nevét. A Pall Mall Gazette 1889. március 11 számának beszámolója szerint Edison “az előző két éjszaka fent volt, mert a fonográfjában felfedezett egy bugot – ez egy kifejezés egy nehézség megoldására, ami arra utal, hogy valami képzeletbeli rovar rejtőzött el a belsejében és ez okozza a problémát”.

A szónak ez az értelme valójában már 1934-ben is olyan elterjedt volt, hogy bekerült a Webster-szótár az évi kiadásába mint a gépek működési hibájára használt amerikai szlengkifejezés. A debugging viszont tényleg ekkoriban terjedhetett el, bár arra nincs egyértelmű bizonyíték, hogy ennek a moly eltávolítása volt az eredete.

Ezek a gépek hódították meg a háztartásokat pár évtizeddel ezelőtt

MG 9345
Pazar kamarakiállítás nyílt hétfőn Budapesten a négy évtizeddel ezelőtt beindult otthoni számítógép-használat emblematikus darabjaiból. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő által szervezett “Nekem 8(bit)” című tárlat a nemzetközi és a magyar informatikatörténet fontos szeletét, az első házi számítógépek generációját mutatja be, főként Nagy Károly gyűjteményére támaszkodva.

A tárlaton a milliós nagyságrendben gyártott legendás készülékek mellett olyan ritkaságok is láthatók, amelyek a 80-as évek COCOM-lista sújtott Kelet-Európájában voltak elterjedtek: a Sinclair ZX Spectrum Szovjetunióban gyártott klónjai, és a magyar gyártású házi számítógépek legjava (Aircomp, Homelab, Primó). A kiállított tárgyakban közös, hogy mindegyik 8 bites mikroprocesszor köré épült, ebből adódott a kiállítás címe is.

Az idén 40 éves Commodore PET számítógép és a szintén idén 40 éves Atari 2600 mellől természetesen nem hiányozhat a magyar háztartásokat is szép számmal meghódító, idén 35 éves ZX Spectrum és kortársa, a Commodore-64 sem. A kiállításon egy pár gépet ki is lehet próbálni, köszönhetően annak, hogy a hazai gyűjtők igyekeznek a lehető legjobb állapotban tartani a fellelt gépritkaságokat.

A tárlat Budapesten csak rövid ideig, szeptember 22-ig látogatható, hétköznap 10 és 18 óra között, az újpesti Ifjúsági Házban(ingyenesen), majd később Szegeden, az NJSZT ITK időszaki tárlataként lesz ismét megtekinthető, amihez az alábbi nagyképes válogatással szeretnénk kedvet csinálni.

Riasztást adott ki a Kormányzati Eseménykezelő Központ egy zsarolóvírus miatt

000 Q04EX

Riasztást adott ki a Kormányzati Eseménykezelő Központ a Locky nevű zsarolóvírus új változatának megjelenése és terjedése miatt. Az elmúlt időszakban napi 23 millió, a Locky zsarolóvírus új variánsát tartalmazó kéretlen levelet küldhettek ki – írja központ pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleménye. A levelek kártékony mellékletet (pdf vagy 7zip fájlt) vagy hivatkozást tartalmaznak, tárgyként megnyitásra ösztönző üzenettel a gyanútlan felhasználóknak (egyebek mellett “please print”, “documents”, “scans”, “images” vagy “Payment_201708-6165”).

A melléklet megnyitása, valamint az áldozat fájljainak titkosítása után a zsarolóvírus többféle, a visszafejtésre vonatkozó üzenetet helyez el a felhasználónak, például, hogy cserélje le hátterét, valamint egy “Lukitus.htm” nevű fájlt is kitesz az asztalra.

A titkosított állományok a “.lukitus” kiterjesztést kapják, visszafejtésükhöz a program készítője 0.5 Bitcoin virtuális fizetőeszközt vár (ez foruintban kb. félmillió). A legfrissebb vizsgálatok alapján egyelőre jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen ismert módszer a visszafejtésre.

A Kormányzati Eseménykezelő Központ a védelem első lépéseként azt ajánlja, hogy a felhasználók legyenek elővigyázatosak az emailekben csatolt dokumentumokkal, valamint a vírusvédelmi szoftverek frissítése mellett ellenőrizzék a mentőrendszerek helyes és megbízható működését, hogy ha megtörténik a fertőzés, visszaállíthatóak legyenek a dokumentumok.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy ha bekövetkezett a fertőzés, nem javasolják a váltságdíj megfizetését, mert nincs rá semmilyen garancia, hogy valóban feloldják a titkosított dokumentumokat. Ilyenkor a rendszer újratelepítése javasolt, valamint az adatok visszaállítása biztonsági mentésből.

A központ jelezte, hogy a Locky zsarolóvírussal kapcsolatosan ezen a weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők. Az oldal – valószínűleg a sok érdeklődő miatt – elég instabil, ha éppen nem elérhető, a Google által tárolt verzió itt található.

Eltűnhet a főgomb az iPhone 8-ról

A kijelző alatti főgomb az iPhone 2007-es megjelenése óta minden modell alapeleme. Az őszre várható jubileumi iPhone 8 viszont elhagyhatja a gombot – írja a Bloomberg.

A lap a nekik megmutatott nem nyilvános fényképekre és a készülő mobilt ismerő névtelen forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a gomb nemcsak fizikailag tűnhet el, digitális változata se lesz. Ehelyett a cég új gesztusvezérlést tesztel az olyan funkciók eléréséhez, mint a főképernyő elérése, az alkalmazásváltás vagy Siri előhívása – amelyeket eddig mind a főgombbal lehetett intézni.

A kijelző alján lenne egy vékony sáv, ennek a felfelé húzásával lehetne felébreszteni a telefont. Az egyes appokon belül pedig ugyanezzel a gesztussal lehetne előhívni az alkalmazásválasztó felületet.

Azt a Bloomberg is megjegyzi, hogy a cég többféle megoldást is tesztelhet, és egyelőre nem tudni, hogy ezek közül végül melyek fognak bekerülni a kész termékbe.

Arcfelismerés lesz az iPhone 8-ban

Arcfelismerés lesz az iPhone 8-ban

Az előlapon 3D szenzor lesz, villámgyorsan feloldja majd a kijelzőzárat.Tovább

A mobil teljes mérete hasonló lesz az iPhone 7-éhez, de valamivel nagyobb kijelzőt kap, amelyet minden oldalon – tehát a főgomb korábbi helyén is – egyforma vékony perem vesz körül. Az OLED kijelző majdnem az egész előlapot elfoglalja, és magasabb is lesz, lekerekített sarkokkal, a tetején kivágással a kamerának, az arcfelismerőnek és más szenzoroknak. A kivágás a szoftveres felületbe is betüremkedik, emiatt az értesítési sávot is kettéosztották, a két oldalát a cégen belül állítólag füleknek becézik.

Az Apple várhatóan három új modellt mutat be ősszel, a jubileumi prémium modell mellett a szokások menetrendnek megfelelően a tavalyi iPhone 7 felturbózott változatait is. Ezekre a radikális változtatások nem vonatkoznak.

Tárhelyhiány többé nem lesz a mobilokon

Fürgén betölti a rajta tárolt alkalmazásokat, gyorsan átmásolja a fotókat, és bődületesen sok bit fér el a SanDisk új 400 GB-os microSD kártyáján. Ezzel megszűnik minden tárhelyhiány a mobilokon, tableteken, és persze a drónik is elég sok 4K felvételt rögzíthetnek a lapkára.

A hivatalos nevén 400 GB SanDisk Ultra microSDXC UHS-I kártya adatátviteli sebessége 100 megabit per másodperc, ezt viszont csak usb 3.0-s kártyaolvasóval tudjuk kihozni belőle.

Miután 2015-ben még csak 200 GB volt a legnagyobb microSD tároló, amit most sikerült megduplázni, valószínűleg a terabájtos kártyák megjelenésére sem kell sokat várni. Biztosan kipróbáljuk ezt az óriási adattárolót, mert jó volna tudni, hogy egy csordultig megtömött kártyát mennyire kezelnek fürgén a mobilok. A kártyának az ára is jókora, 250 dollár körül juthatunk hozzá.

Arcfelismerés lesz az iPhone 8-ban

Kijelző mögé épített ujjlenyomat-olvasó helyett egy villámgyorsan működő háromdimenziós arcfelismerő szenzor lesz a nagy újdonság az Apple iPhone 8 mobilon, aminek a megjelenése szeptemberben várható – írja a MacRumors.

faciphone

Az új biometrikus szenzorral állítólag pár századmásodperc alatt beléphetünk majd a főmenübe, és ugyanezt a módszert online vásárlásra is használhatjuk. Már ahol egyáltalán elfogadják az Apple Pay digitális pénztárcát.

Az elmúlt hetekben sok pletyka megjelent az arcleolvasó a szenzorról, amit FaceID névre kereszteltek. Állítólag infravörös szenzorok gondoskodnak az éjszakai működésről, és a kamerát úgy alakítják ki, hogy egészen sok irányból le tudja olvasni az arcunkat. Még akkor is, amikor a mobil az asztalon hever.

Bennfentesek szerint az Apple azzal fogja majd alátámasztani a FaceID bevezetését, hogy az sokkal gyorsabb, biztonságosabb és pontosabb a mostani iPhone-okban megtalálható TouchID ujjlenyomat-olvasónál.

Így már csak az a kérdés maradt megválaszolatlanul, hogy vajon látunk-e majd hasonlót az Apple tabletjeiben és laptopjaiban. Azokba sokkal egyszerűbb beépíteni a több lencséből álló 3D szenzort, és ez már nem is lenne akkora újdonság, hiszen az Intel már évekkel ezelőtt bemutatott ilyen szenzorokat RealSense néven.

Segítünk laptopot választani tanuláshoz

GettyImages-94576884

Véget érnek a szabadságok, és kezdődik az őszi fogyókúrás szezon, amikor leginkább a pénztárcák válnak egyre karcsúbbá. Ilyenkor szokás ugyanis az összes egyéb tanszer mellett a pécét is beszerezni a gyereknek, és aki épp most kezdi közép- vagy felsőfokú tanulmányait, annak mindenképpen szüksége van egy rendes számítógépre. Tavaly áttekintettem, hogy milyen szempontok alapján érdemes gépet választani, de most feltuningoltam az ajánlót, nagyobb hangsúlyt fektetek a használt gépekre – éppen én is ilyet vettem, rendkívül jó áron, és sok meglepő tapasztalatot szereztem vele.

Windows, Linux vagy MacOS?

Nyilván érdemes azt az operációs rendszert választani, amit jól ismerünk, és az is fontos, hogy az iskolában használt összes szoftver fusson rajta. Ha játékra is használva lesz (nyilván lesz), előnyösebb a Windows, a spóroláshoz és a 90-es évek életérzéséhez a Linux, bár az utóbbinak kétségtelenül van egy olyan előnye is, hogy annyit kell buherálni a rendszert, hogy a felhasználója tutira jobban fog érteni a szoftverekhez, mint akinek a segge alá tolnak egy full extrás Windowst.

Az operációs rendszer a gép várható árát is meghatározza, amennyiben a MacOS-re esik a választásunk. Használtan ugyan találunk olcsó, megfizethető Mac gépeket, de a 100-150 ezer forint között árult 6-8 éves modelleket csak akkor szabad megvenni, ha nincs szükség rendkívüli teljesítményre. A régebbi és vastagabb Macbook Pro gépeket még fel lehet tuningolni SSD-vel, attól sokkal fürgébbek lesznek. Persze ilyen régi gépeknél gyakrabban előfordulnak hardveres hibák, és amikor 9-10 évesek lesznek, szükség lehet a cserére.

Pécét is nagyon jó áron találunk használtan, a legtöbb ismerősömnél különféle Dell modelleket láttam, és én is ilyet vettem tavaly 60 ezer forintért, ami elég jó ár egy Core i5-ös procival és 4 GB RAM-mal felszerelt egykori üzleti laptopért. (Ezeket a gépeket általában multicégek selejtezik le, a német billentyűzet legalábbis erről árulkodott esetemben.) Az általam beszerzett Dell E4310 legnagyobb hibája az volt, hogy a gyári merevlemezével használhatatlanul lassú volt, de egy 120 GB-os SSD-vel lenyűgöző változást sikerült elérni. A gyári Windows 7 helyére is fel kellett tenni egy Windows 10-et, a német klaviatúrát is jó lenne lecserélni, ezenkívül már csak a beépített wifi lehetne egy fokkal jobb.

A laptopokban mini PCIe kártyák vezérlik a drót nélküli kapcsolatot, és ezek általában a felhasználó – vagy a szerviz – által könnyen hozzáférhetők és le is cserélhetők. Ez a művelet már nagyobb szakértelmet és odafigyelést igényel, mert egy fontos alkatrészhez kell hozzányúlni. Régebbi gépekben az lehet a gond a wifivel, hogy egysávosak (csak a router 2,4 GHz-es sávjaira tudnak csatlakozni, a kevésbé zsúfolt 5 GHz-re nem), esetleg régebbi, lassabb szabványt ismernek, mint a routerünk (csak a 802.11a/b/g/n-t, az újabb 802.11ac-t nem). Jobb és újabb kártya beszerelésével úgy tudjuk javítani a vezeték nélküli kapcsolatot, hogy megkíméljük magunkat az usb-s wifiadapter használatától. Érdemes vásárlás előtt tájékozódni, hogy a beszerzendő kártya kompatibilis-e a laptopunkkal.

Gyors vagy nagy legyen?

Drága a nagy kapacitású SSD, ezért alaposan át kell gondolni, hogy milyen tárolót akarunk a laptopunkba vagy asztali gépünkbe. Aki úgyis inkább streameli a zenéket és a videókat, annak nem éri meg nagy tárolót venni, már amennyiben nem akar a gépen videókat vágni. De még utóbbi esetben sem feltétlenül kell lemondani az SSD-ről, ami brutálisan felpörgeti a Windowst, hiszen a fájltárolás külső vincsivel is megoldható. Csak legyen a gépben usb 3.0 vagy eSata aljzat, hogy gyorsan tudjuk mozgatni a fájlokat.

Azt is gondoljuk végig a gép beszerzése előtt, hogy milyen külső perifériákat akarunk csatlakoztatni. Az említett Dell E4310 laptopnak például csak két usb-aljzata van, tehát ha az egér és a pendrive mellé be kell dugni még egy digitális rajztáblát vagy egy mobilt, akkor már gond van. Vagy legalábbis venni kéne hozzá egy usb-elosztót, hogy mindent tudjunk csatlakoztatni. Előnyös a teljes méretű HDMI-port is, hogy legalább otthon tévére vagy monitorra tudjuk kötni a laptopot – az átalakítók ugyanis 5-10 ezer forintos plusz kiadást jelentenek.

A házi feladatok általában laza terhelést jelentenek a számítógépnek, ettől függetlenül érdemes erős processzorra alapozni a gépet, főleg laptopoknál, amelyeknél megoldhatatlan az utólagos csere. Core i3-nál gyengébb típusokat nem szívesen javasolok, és a Core i5-i7 már hosszabb távon is minden igényt kielégít. Persze nem elég a processzor típusát nézni, a frekvenciája is fontos tulajdonság. Egy energiatakarékos 1,4 GHz-es Core i5-változattal lehet, hogy 8-10 órán át tudunk böngészgetni a laptopunkkal, de a nagyobb felbontású videók vágása ezzel már inkább kínszenvedés lesz, mintsem örömteli munka.

Az Intel Atomot kerülni kell. Ez a processzor telefonban és tabletben még megteszi, de számítógépes munkára teljesen alkalmatlan.

Tilos spórolni a RAM-on! A minimumot egyelőre meghagynánk 4 GB-on, ennél kevesebb már csúnyán megakaszthatja a munkát. Arra is gondolni kell, hogy a következő években – ahogy eddig is – évről évre nőni fog az alkalmazások memóriaigénye. Egy-egy weboldal a Chrome böngészőben ma akár 100-300 MB memóriát elhasznál, és láttam már hiba miatt elszabadult weboldalt 800+ MB RAM-on elterülni.

Mekkora és meddig bírja?

Processzorra és memóriára érdemes költeni, ez már kiderült, és a listám következő helyén a gép építési minősége áll, ami éppúgy magába foglalja a ház strapabíró felépítését, mint a billentyűzet és a touchpad képességeit. Évekig ezt kell majd használni, előnyös, ha a gép ez idő alatt nem esik szét. Érdemes a boltban megnyomkodni a billentyűzetet, kicsit lapozgatni a touchpaden, mert nagyon frusztráló tud lenni egy pontatlanul reagáló touchpad vagy egy kényelmetlen, rossz kiosztású billentyűzet. Azok a billentyűzetek jók, amelyek nem hajlanak be az ujjaink nyomása alatt, és a gomboknak van egy kis ellenállásuk. Az már csak hab a tortán, ha van háttérvilágítás.

A laptop és a kijelző mérete nagyban meghatározza az árat, és bár a 15 colos gépek általában erősebbek, jobban felszereltek, a napi cígölésük elég kényelmetlen lehet. A formára is érdemes odafigyelni, mert néhány laptopnak kitüremkedő lábai vannak, ami miatt nemcsak több helyet foglalnak el a táskában, de a mellettük tárolt papírokat is begyűrhetik maguk alá. Tapasztalataink alapján az ideális méret, amin már elfér egy jó méretű billentyűzet, és még nem szakad le a hátunk a súlya alatt, 11-14 col közé esik.

Az érintőkijelzőnek is lehetnek előnyei az iskolában, mert előfordulhat például, hogy az asztalon nincs hely az egérnek. Elég sok laptopnak gagyi – rosszul érzékelő, túl pici vagy kellemetlen tapintású – a touchpadja, és ezt jól helyettesíti az érintőkijelző. Hátránya azonban, hogy több áramot fogyaszt, és pár tízezer forinttal megnöveli a költséget egy pont ugyanolyan képességű, nem érintőkijelzős gép árához képest.

Az sem mindegy, hogy miként kapcsolódik a kijelző a gép többi részéhez. Vannak egészen rossz megoldások, amelyekbe bele van kódolva egy korai mechanikai meghibásodás, például amikor egyetlen középső rögzítés körül tudjuk elforgatni a kijelzőt.

A szétszedhető hibrideket jobb elkerülni, mert ezek a gépek általában könnyebben feldőlnek, lefordulnak a térdről vagy az asztalról a padlóra.

Vásárlás előtt és közben arra kell még odafigyelni, hogy a kereskedők milyen garanciális és visszaviteli lehetőségeket biztosítanak. Online vásárlásnál például 14 napunk van indoklás nélkül elállni a vásárlástól, és visszaküldeni a nem használt árut – ám nem mindegyik kereskedő állja a visszaküldés költségeit, ezt muszáj még vásárlás előtt tisztázni. Ezzel és a garanciális időszakkal kapcsolatban érdemes elolvasni az Európai Unió hazánkkal kapcsolatos cikkét, amelyben érthetően és részletesen elmagyarázzák a tudnivalókat, amiből a legfontosabb, hogy alapvetően két év a szavatosság, ami használt termékek esetében egy évre is levihető.

Sehol nincs a WannaCry a PetrWraphez képest

Ahogy arról mi is beszámoltunk, kedden pusztító kibertámadás söpört végig több országon. Ukrajnában kezdődött, mostanra azonban már többek közt Oroszországot, Amerikát és Izraelt is elérte a legújabb zsarolóvírus, és az adottságait elnézve nem úgy tűnik, hogy a közeljövőben javulna a helyzet – írja a Forbes.

Újabb pusztító kibertámadás söpör végig több országon

Ukrajnában kezdődött, de az oroszokat és több más országot elért egy újabb zsarolóvírus. Magyarországi cég is érintett. Tovább

Az egész helyzet nagyban hasonlít a májusi WannaCry-hullámra, most azonban egy másik, PetrWrap nevű zsarolóvírus áll a háttérben, amely a tavalyról már ismert Petya nevű kártevő egy új és fejlettebb variánsa. Legalábbis első ránézésre, a szakértők szerint ugyanis bár hasonlít arra, de eléggé különbözik tőle ahhoz, hogy teljesen új szereplőként kezeljék. Bejött a képbe például az EternalBlue kódnevű, NSA-tól kiszivárgott biztonsági rés, amit májusban a WannaCry is kihasznált.

Ez azonban önmagában nem biztos, hogy segített volna Mutáns Petyának, a Microsoft ugyanis a botrány után még olyan rendszerekre is adott ki frissítést, amikre egyébként már nem szoktak, az elmúlt egy hónap pedig bőven elég volt arra, hogy minden cég szépen telepítse ezeket.

Mutáns Petya szuperereje

Ennek a vírusnak azonban ennél több van a tarsolyában, ami lényegében erősebbé teszi még a WannaCrynál is. Az EternalBlue sokat segített neki a terjedésben, hiszen nyilván nem frissített mindenki, de emellett egy korábbi NSA-elemző szerint képes például

jelszavakat megtalálni a fertőzött számítógépen,

amikkel aztán más rendszerekre költözik. Emellett a PsExec nevű programot hívja segítségül, ami szintén elég ijesztően hangzik. Ez az eszköz normális esetben arra való, hogy távolról tudunk vele bizonyos folyamatokat végrehajtani más rendszerekben, a PetrWrap viszont egyszerűen csak arra használja, hogy megfertőzzön minden más számítógépet, amit elér. Lényegében, ha a fertőzött gépnek van adminisztrátori hozzáférése egy hálózathoz, onnan az összes többi gépet is meg tudja fertőzni.

Mindössze egyetlen nem frissített gépre van szükség ahhoz, hogy bekerüljön a hálózatba, adminjogot adjon magának, és szétszórja a vírust az összes többi gépre

– mondta Robert Lipovsky, az ESET egyik kutatója. Szerinte ezeknek a dolgoknak az összessége vezetett ahhoz, hogy a vírus ilyen gyorsan és hatásosan tudott terjedni a WannaCry utáni botrány ellenére is.

Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a vírus a legújabb frissítéssel rendelkező gépeket is megtámadja, míg elődje inkább a régebbi rendszerekben érezte jól magát. A Microsoft egyik szóvivője elmondta, hogy tudnak a bejelentésekről, és vizsgálják az ügyet.

Profi munka

A korábban felsorolt funkciók, illetve az, hogy a WannaCryjal ellentétben nincs tele hibával, és egyelőre úgy tűnik, hogy kihasználható vészleállító funkciója sincsen, mind arra utalnak, hogy a PetrWrapet egy profi csapat hozta létre, amelynek látszólag kellő pénze is volt a projekt megvalósításához.

Ez abból is adódhat, hogy ez a vírus a valódi alvilágban született, ugyanis a készítők korábban a darkweben egyfajta partnerségi megállapodásos rendszert hoztak létre hozzá. Ennek lényege, hogy akik beszállnak, azok megkapják a kifizetett váltságdíj 85 százalékát, míg a maradék 15 százalék a készítőkhöz vándorol. Ez a módszer egyébként egyre népszerűbb mostanában, ami aggodalomra adhat okot, hiszen így olyan emberek is beszállhatnak, akik a technikai részhez amúgy egyáltalán nem értenek.

Összességében egyébként egyelőre biztos nem jártak rosszul a projekt támogatói, ugyanis már több mint 20-an fizették ki a 300 dollárnak megfelelő mennyiségű bitcoint a készítőknek, azaz eddig nagyjából 5500 dollárt, vagyis durván 1,5 millió forintot kerestek már Mutáns Petyával. Most már ugyanakkor kár lenne fizetnie bárkinek, mivel a kulcsok kiküldésére létrehozott emailcímet letiltotta a szolgáltató, így jelenleg gyakorlatilag a meglévő biztonsági mentésen kívül nincs semmilyen mód a fájlok visszaszerzésére.

Mesterséges intelligenciát kap a Microsoft vírusirtója

A Windows Őszi Alkotói Frissítése sok biztonsági frissítést kap. A Defender Advanced Threat Protection (ATP) vírusvédelmi rendszer új frissítését először az enterprise változatot használók kapják meg, de később a többiek számára is elérhető lesz – írja az IT Café.

A Microsoft Enterprise vezetője, Rob Lefferts szerint az új, mesterséges intelligenciára épülő antivírus szoftverük kihasználja a Microsoft felhőalapú szolgáltatásait, így sokkal hatékonyabb lehet az elődeinél. Hasonló módszert több, védelmi szoftvert gyártó cég is használ, de a Microsoft nagy előnye, hogy a vírusvédelmi szoftver része az operációs rendszernek.

A mesterséges intelligencia egyik előnye, hogy felismeri, karanténba teszi és feltölti a felhőbe a korábban ismeretlen kártevőket, ahol azonosítják őket, szignatúrát kapnak, így a rendszert használó többi gép azonnal értesülhet a veszélyről.

Lefferts szerint a támadások 96 százaléka egy új variánst jelent, ami ellen a hagyományos szignatúra alapú vírusirtók nem nyújtanak megfelelő védelmet. Az ATP újdonságai elsőként a nagyvállalati ügyfeleknek lesznek elérhetők, de a CNET szerint a Microsoft idővel az átlagfelhasználóknak is elérhetővé fogja tenni.

Így védekezzen a zsarolóvírusok ellen!

K  AP20170628025

A zsarolóvírusok abszolút slágertémának számítanak az utóbbi pár évben a kiberbűnözésben, világszerte egyre többen esnek áldozatul, és egyre több típus bukkan fel, tavaly például még egy magyar fejlesztésű változatot is találtak.

Az utóbbi pár hónapban viszont még ehhez képest is új szintre emelte a zsarolóvírus-parát két fél világon végigvonuló fertőzéshullám. Májusban a WannaCry, e hét kedden pedig a még durvább PetrWrap hozta a frászt cég- és intézményvezetők hosszú sorára.

Újabb pusztító kibertámadás söpör végig több országon

Ukrajnában kezdődött, de az oroszokat és több más országot elért egy újabb zsarolóvírus. Magyarországi cég is érintett. Tovább

Utóbbi a tavalyról már ismert Petya nevű kártevő egy új és fejlettebb variánsa, bár több szakértő szerint annyi mindenben meg is haladja, hogy érdemes külön típusnak tekinteni. Ezért aztán több néven is lehet vele találkozni: van, aki egyszerűen Petyázza, sőt a megkülönböztetés miatt a NoPetya név is terjedőben van. Mi maradjunk a PetrWrapnél, ahogy a magyarországi kormányzati rendszerek védelmét ellátó Kormányzati Eseménykezelő Központ (GovCERT) is teszi.

A PetrWrap részletes működéséről, és arról, hogy miért még durvább, mint a májusban pánikot okozoó WannaCry, ebben a cikkünkben olvashat részletesebben. Most inkább azt magyarázzuk el, úgy általában mi is ez az egész zsarolóvírusosdni, mit lehet tenni ellene, és konkrétan a PetrWrap ellen mire érdemes figyelni.

Mit is csinálnak a zsarolóvírusok?

Vannak különbségek az egyes típusok viselkedésében, de a lényeg, hogy a zsarolóvírusok vagy angol nevükön ransomware-ek olyan kártékony programok, amelyek egy számítógépre jutva titkosítják a fájlokat, és váltságdíjat követelnek azért, hogy a tulajdonos újra hozzájuk férhessen. (Innen a nevük is.)

A Petya és a PetrWrap különlegessége még ezen felül, hogy sok társukkal ellentétben nemcsak egyes fájlokat titkosítanak, hanem rögtön a teljes meghajtót elérhetetlenné teszik.

Hogyan terjednek, hogy tudnak megfertőzni?

Erre is többféle módszer van, de a leggyakoribb, hogy emailek csatolmányaiban rejtik el a kártevőt (vagy a letöltését elindító programot), vagy hogy fertőzött weboldalakra kattintva indul a letöltés. Rendszerint a működésbe lépéshez valamilyen sebezhetőséget is kihasznál a zsarolóvírus.

Az eredeti Petya állásjelentkezésnek álcázott emailben terjedt, és a csatolt önéletrajz megnyitásával aktiválódott. A PetrWrap is terjed emailben, emellett a kiindulópontjának számító Ukrajnában egy megfertőzött, könyvelési programokat fejlesztő cég szoftverfrissítésével kezdett terjedni.

A PetrWrap ezen kívül azért is különösen ügyes és veszélyes, mert módot talált arra is, hogy egy megfertőzött gépről, ha annak adminisztrátori jogai vannak a hálózatán, további, egyébként nem veszélyeztetett gépekre is átterjedjen.

Célpont vagyok én is?

Persze, alapvetően mindenki célpont és bárki sebezhető lehet, de mind a májusi, mind a júniusi hullám főleg cégekre, intézményekre utazott és az ő hálózataikat, gépeiket érintette. Közülük viszont a magyarországiak is igen sebezhetőek, ahogy ezt a tavaly nyári, magyar kórházakat ért zsarolóvírus-fertőzés kapcsán is írtuk.

Magyar kórházakat támadnak zsarolóvírusokkal

Több hazai kórház is megfertőződött a közelmúltban, de egyelőre mindenhol megoldották a krízist a váltságdíj kifizetése nélkül. A magyar intézmények informatikai rendszerei katasztrofális állapotban vannak, figyelmeztet a szakértő. Tovább

Mit tehetek, ha már megfertőződtem?

Sajnos általában nem sokat.

Annyi biztos, hogy fizetni nem érdemes, mert ez sose jelent garanciát arra, hogy valóban vissza is állítják a fájljait a hekkerek. Volt már rá példa, hogy állták a szavukat, meg arra is, hogy az áldozat bankszámláján kívül semmi nem változott.

Mindenki beállhat kiberterroristának

Pénteken tízmillió fertőzött webkamera megbénított egy rakás webes szolgáltatást, és ez még semmi, a szakértők 50 milliárd netes eszközt vizionálnak. Okos felhasználók kellenek, hogy biztonságban legyünk az okoseszközökkel. Tovább

Ráadásul ha fizet, visszaállnak a fájlok, és semmi mást nem tesz, később akár a fertőzés is visszatérhet. Magának a zsarolóvírusnak az eltávolítása ugyanis nem feltétlenül szüntetni meg a veszélyt, mert a hekkerek ritkán szokták elengedni azt a gépet, amelyiket egyszer már sikerült megfertőzni – mondta az Indexnek még tavaly Durmics Tamás biztonsági szakember. De még ha konkrét utófertőzés nem is történik, az ott maradó kártékony kóddal a gép becsatolható például egy zombihálózatba, amelyet aztán (akár zsarolóvírust terjesztő) levélszemét szétküldésére vagy túlterheléses támadásokhoz lehet használni.

Plusz végső soron a fizetéssel is bűnözőket finanszírozunk, és visszaigazoljuk, hogy működik az üzleti modelljük. (Bár ha valakinek a saját személyes fájljai kerülnek veszélybe, nyilván ez az utolsó dolog, ami érdekli, pláne, ha mondjuk minden perc számít, amíg nem fér hozzá fontos adatokhoz.)

A PetrWrap esetében pedig már csak azért sincs értelme fizetni, mert a német Posteo emailszolgáltató már letiltotta azt az emailfiókot, ahonnan fizetés esetén a hekkerek kiküldenék a kulcsokat. Vagyis hiába fizet, ebben az esetben már tuti, hogy nem kapja így vissza a fájljait. (Bár vannak arra utaló jelek is, hogy a PetrWrapnél nem is annyira a pénzszerzés, mint inkább a rombolás lehetett az elsődleges motiváció.)

Tehát ha bekaptam egy zsarolóvírust, bekaphatom?

Azért ez attól is függ, hogy pontosan mivel van dolga.

Tavaly nyáron biztonsági cégek az Interpollal és nemzeti rendőrségekkel együttműködve indítottak egy oldalt, amelyen segítségek nyújtanak a zsarolóvírusokkal kapcsolatban. Ehhez a No More Ransom! nevű projekthez tavaly ősszel a magyar Készenléti Rendőrség is csatlakozott.

Az oldal az általános tudnivalók és tanácsok mellett működtet egy Crypto Sheriff nevű eszközt, amely segít azonosítani, hogy melyik zsarolóvírussal is van dolga az áldozatnak. Jó pár korábbi zsarolóvírus titkosítását már sikerült ártalmatlanítani (például mert hibát találtak a titkosításában vagy a bűnbánó fejlesztő közzétette a titkosítási kulcsokat). A No More Ransom mindegyik ilyen legyűrt kártevőhöz egy helyre gyűjtötte a fájlok visszaállításához használható eszközöket. Ha szerencsétlen volt, mert megfertőződött, még lehet szerencséje, ha már van ellenszer.

És mit csináljak, hogy ne is fertőződjek meg?

Ez a legfontosabb a zsarolóvírusokkal kapcsolatban, minden biztonsági cég mantrája, hogy a megelőzéssel lehet leginkább védekezni ellenük. Ehhez összegyűjtöttük az általános tanácsokat, illetve azt is, konkrétan a PetrWrap ellen mit lehet tenni.

Általánosságban megelőzhető a zsarolóvírus-katasztrófa, ha:

  • Rendszeresen készít biztonsági mentést a fájljairól, akár a teljes rendszeréről, hogy ha beüt egy fertőzés, egyszerűen vissza lehessen állítani. Fontos, hogy a biztonsági mentést magától a rendszertől elkülönítve tárolja, különben azt is elérheti a kártevő, és akkor mehet az egész a kukába.
  • Ne nyisson meg ismeretlen vagy ismerősnek tűnő, mégis csanús emaileket, pontosabban a bennük érkező emailcsatolmányokat és linkeket.
  • Ugyanígy a gyanús weboldalakat is kerülje el, bár ebben manapság egész sokat segítenek a böngészők is.
  • Mindig frissítse az operációs rendszerét és a programjait. A májusi WannaCry-fertőzést például egy olyan sebezhetőség tette lehetővé, amelyre a Microsoft már márciusban kiadta a javítást. Hiába, ha a felhasználó vagy rendszergazda nem telepíti.
  • Használjon vírusirtót. Legalább azt, amelyik be van építve a rendszerébe, de még jobb, ha annál profibbat. Ezt is rendszeresen frissítse. (Vagyis ne legyen lusta újraindítani a gépét, ha egy frissítés ezt kéri.)

Ezen kívül a PetrWrap esetében van néhány extra tudnivaló is, amelyeket a GovCERT ajánlása is felsorol:

  • Telepítse a Windows SMB nevű protokoll sérülékenységét befoltozó javítást.
  • Kapcsolja le az SMB1-et. (Ehhez itt talál hivatalos segítséget.)
  • A levél csatolmányában lévő káros kód a következő domain címről tölti le a zsarolóvírust, amelyet érdemes letiltani a tűzfalon: french-cooking.com.
  • Részleges megoldás: készítsenek egy kiterjesztés nélküli “perfc” nevű fájlt a Windows telepítési mappájába (C:\Windows), és ezáltal a zsarolóvírus semmilyen kárt sem fog okozni. (Ez a pont arra az ellenszerre utal, amelyet egy izraeli kutató szúrt ki: el lehet hitetni a PetrWrappel, hogy már egyszer titkosította a gépet.)

És egyébként miért egyre több az ilyen támadás?

Mert a kiberbűnözők is egyre profibbak, illetve egyre könnyebb nem profit is beszállni némi profit reményében. Egész iparág épült rá a zsarolóvírusokra, a profi hekkerek szoftvert fejlesztenek és az üzleti modellt dolgozzák ki, a kisebb játékosok pedig építik a hálózatot és gyakorlatilag franchise-szerű rendszerben terjesztik százalékos részesedésért a kártevőt – magyarázta az Indexnek egy tavalyi interjúban Martin Lee, a Talos biztonsági cég egyik európai vezetője.

A zsarolóvírusoktól érdemes félni, nem az okostermosztáttól

Bár utóbbi is sok bajt okozhat még. A hekkerek egyre ügyesebbek, de rá is kényszerülnek. Martin Lee, a Talos európai vezetője mesélt a veszélyekről. Tovább

Emmellett a kiberhadviselés általában is fokozódik, és egyre kevésbé lehet éles határt húzni a kiberbűnözők és az őket nem ritkán saját céljaikra felhasználó állami kötődésű szereplők közé. Az se segít a helyzeten, hogy az állami szervek előszeretettel gyűjtögetik a nulladik napi (vagyis egyelőre ismeretlen) sebezhetőségeket, mert ezekre az elektronikus hírszerzésben értékes lehetőségként tekintenek: amíg maga a sebezhető eszköz gyártója se tudja, hogy van egy hiba, addig javítani se tudja, így nyugodtan ki lehet használni.

De ahol ajtó van, és nem csukják be, ott előbb-utóbb bárki beosonhat, ezért ha például az amerikai NSA vagy az orosz GRU megtalál egy hibát, és nem szól róla, ezzel ártatlan felhasználókat is veszélyeztet. Pontosan ez történt a WannaCry és részben a PetrWrap esetében is: egy eredetileg az NSA által felfedezett és kihasznált, EternalBlue kódnevű sebezhetőségen keresztül jutott be a gépekre, miután ezt a biztonsági rést az NSA-t feltörő Shadow Brokers nevű hekkercsoport kiszivárogtatta. Nem csoda, hogy a májusi eset után a Microsoft is megjegyezte, hogy a kormányoknak fel kell hagynia azzal, hogy sebezhetőségeket gyűjtenek saját célra, és nem közlik azokat az érintett cégekkel.

Van remény arra, hogy változik a helyzet?

Az állami ügynökségek hörcsögtempójában nem valószínű, ahogy a feltehetően a kiberbűnözők se terveznek lassítani. Hosszabb távon viszont egyetlen előnye azért lehet a zsarolóvírus-őrületnek.

Ács György, a Cisco regionális biztonsági szakértője például márciusban arról beszélt, hogy az addigi incidensek a magyar piacon érezhetően növelték a felhasználói tudatosságot és a cégek elhatározását, hogy jobban odafigyeljenek a biztonságra. Ez érthető, hiszen a zsarolóvírusok más fenyegetéseknél látványosabbak, a médiában is jól átadható veszélyt jelentenek, amelynek bárki áldozatául eshet. Ráadásul nem lehet rá úgy legyinteni, mint mondjuk egy adatszivárgásra, amely inkább a későbbiekben okoz fejfájást, hiszen a zsarolók azonnal váltságdíjat követelnek.

Persze, hogy kevés az informatikus, ha a kiberbűnözés jobban fizet

A Cisco szakemberei szerint reneszánszát éli a spam, és a zsarolóvírusok is, de azok legalább segítenek felnyitni a szemünket. Tovább

Úgyhogy ha értelmet keres az utóbbi hónapok zsarolóvírus-pánikjában, itt a tanulság: ha bosszankodva is, de szánja rá azt a pár percet a frissítésre, figyeljen oda, mire kattintgat, és amit igazán fontosnak tart, azt legalább két helyen őrizze meg.

Készülhetnek a támadók, kiszivárgott a Windows 10 forráskódja

Óriási mennyiségű bizalmas adatot töltöttek fel a Microsofttól a betaarchive.com oldalra, és a 32 terabájtnyi kódhalmazban megtalálható információk igencsak megkönnyítik a biztonsági hibákra vadászó kiberbűnözők dolgát.

A kiszivárgott adatok közt van például a Windows 10 számos driverének a forráskódja, PnP és wifis rendszerek kódjai, illetve az ARM-csipekhez készült rendszermag kódjai – írja a The Register.

Néhány kikerült kód az operációs rendszer legbelsőbb, legmegbízhatóbb rétegeihez tartozik

Aki talál valamilyen sérülékenységet ezekben a kódokban, könnyen kihasználhatja azokat, hogy megtámadja a felhasználók gépein futó Windowsokat.

Az informatikai lap úgy tudja, hogy az adatok idén március környékén kerültek ki a Microsofttól. A gigantikus kiszivárgásban megtalálhatók nem hivatalos, főleg belső tesztelésre használt rendszerképfájlok is, ezeket a Microsoft mérnökei is arra használják, hogy megkeressék a hibákat.

A Register cikkének megjelenése után a Beta Archive működtetői elkezték a kiszivárgott adatok eltávolítását, és törölték az arra utaló fórumbejegyzéseket.

Hajtogatható laptopról álmodik a Lenovo

Hajlékony kijelzőjű, összehajtogatható laptop koncepcióját mutatta be a Lenovo egy keddi New York-i eseményen – írja a Verge.

Az elképzelés szerint a laptopot nemcsak simán össze lehetne hajtani, de még így is ráférne egy beépített billentyűzet, sőt még a Lenovo Thinkpadjeinek ikonikus kis piros egérpöcke is. A cég elképzelése szerint azért főleg hanggal és digitális tollal lehetne irányítani.

Mint minden ilyen koncepciónál, sok a látványosság, kevés a részlet, és bevallottan távolba vész az esetleges megvalósítás. A Lenovo szerint ugyanakkor “fejlett anyagok” és “új kijelzőtechnológiák” segítségével a valóságba is el lehet majd hozni a képen kétségtelenül jól mutató gépet. Az mondjuk más kérdés, hogy egyáltalán kényelmes lenne-e használni egy ilyen laptopot, ha sikerülne is pont ilyen vékonyra építeni.