Itt a félmillió forintos Intel Core i9

Rendesen odacsapott az Intel az asztalra az új Core i9-7980XE (Extreme Edition) processzorral, és ezt érthetjük szó szerint is, hiszen a 18 magos lapkát asztali gépekbe tudjuk beépíteni. Egy kisebb vagyont kell az Intelnél hagyni ezért a csipért,

2000 dollárba kerül, és 1 teraflops a számítási teljesítménye, és 44 PCI Express sávot támogat.

Ennyért már komplett csúcskategóriás laptopot kapunk – ez kicsit több félmillió forintnál, és akkor még nem raktunk rá egy grammnyi áfát sem. Az Intel azonban már a jövő alkalmazásaira készül, és ennek kéri el az árát. Elég kevés alkalmazás tudja kihasználni a sok magot, de az Intel szerint a virtuális valóság pont ilyen. Például amikor valós időben akarunk átállítani valamilyen paramétert, vagy amikor élőben közvetítjük a pixelharcunkat.

A célközönség tehát nagyjából az e-sportolókra és a fanatikus procitúlpörgetőkre szűkül, szóval megtalálta a zsák a foltják, hiszen ők azok, akik mindig is ebben a nagyságrendben szórták el a pénzüket hardverre.

Az Intel szerencsére gondolt azokra is, akik felpimpelt Ford Mustangot is nyugodt szívvel vennének 1.2-es motorral, azaz piacra dob néhány kevésbé drága és kevésbé extrém processzort. A Core i9-7900X például már egy ezresért hazavihető, ami persze dollárban értendő, és ez még mindig egy elég pöpec laptop árával vetekszik.

Hasonló felhasználási területet szemelhetett ki magának az AMD a pár hete bejelentett Ryzen Threadripper processzorral. Ebben 16 processzormag 32 szálat kezel, amiben az Intel jobb, ott 18 mag van és 36 szál.

2017-05-15-image-34

Az AMD-nek viszont sikerült meghajtania 64 PCI Express sávot (szemben az Intel-féle 44 sávval), és ez négy grafikus lapka bekötését teszi lehetővé. Az utóbbit be is mutatták négy Vega Frontier Edition grafikus gyorsítóval. Egy 3D szerkesztő programban, a Blenderben valós időben rendereltek modelleket, és ennek során az AMD rendszere szépen elosztotta a terhelést a grafikus kártyák és a processzormagok között.

Ahhoz a Threadripper plusz két Vega GPU is elég, hogy a Prey maximális beállításokkal fusson 4K felbontásban

Sajnos az AMD még nem árulta el az árait, de az azért sejthető, hogy igyekeznek majd az Intel alá lőni.

Már laptopokat is meghajtanak

Az ARM tevékenyége is a VR előretörését vetíti előre. Bár a mobilos rendszercsipek architektúráját megtervező vállalat tevékenysége a végfelhasználókat közvetlenül nem érinti, mert viszonylag kevesen választanak mobilt a processzor típusa alapján, mégis érdemes tudni, hogy milyen trendek erősödnek, hiszen minden évben több százmillió eszközt adnak el az ARM terveire épülő csipekkel.

Náluk is a virtuális valóság határozza meg a fejlődést, és a vadiúj Cortex-A75 platform már nemcsak a mobilokat veszi célba, hanem a laptopokat és más, nagy kijelzős gépeket is. Az A75 állítólag ötven százalékkal jobb teljesítményt nyújt, mint a korábbi rendszercsipekben dolgozó Cortex-A73, tehát a mobiljaink is még bikábbak lesznek.

Kirúgták a sámlit a játékkonzolok alól

Az utóbbi évek legnagyobb áttörését érte el az Nvidia a grafikus gyorsítás területén a tajvani Computexen bemutatott Max-Q dizájnnal, ezzel ugyanis a legerősebb hardver elfér majd egy Macbook Air méretű házban.

És ez még mind semmi, a grafikus csipek előtt még óriási lehetőségek állnak, mert ezeket nem korlátozza a lassan érvényét vesztő Moore-törvény, amely a processzorok teljesítményének növekedését írja le.

2025-re ezerszeres lesz a különbség a számítási teljesítményben a grafikus csip és a processzor között

– mondta Jen-Hsun Huang, az Nvidia vezérigazgatója.

A laptopgyártók idén júniusban piacra dobják a Max-Q előírásainak megfelelő laptopokat, és már a Computexen több ilyen gépet bemutatnak.

Jen-Hsun Huang egy vadiúj Asus ROG Zephyrus gépen mutatta meg, hogy az addigi nagy teljesítményű gépek és az újak között mekkora a különbség. Közben azzal viccelődött, hogy többet kéne bicepszre gyúrnia, hogy a régi behemót gépet legalább még egy percen át megtartsa a kezében.

A gyártóknak négy dologra kell majd odafigyelni, hogy megfeleljenek a Max-Q követelményeinek. Igazából csak arról van szó, hogy a meglévő eszközöket a lehető leghatékonyabb módon kell kihasználni, és ehhez pontos mérnöki tervezés, jól optimalizált driverek, tökéletesen elhelyezett elektronikus alkatrészek és kiváló hőelvezetés szükséges.

Ez a laptop 60 százalékkal gyorsabb, mint a Playstation 4 Pro

– mondta Huang a kezében lévő ROG gépet lobogtatva. Az Nvidia példájában szereplő régi gémerlaptop nagyjából 51 milliméter vastag, 4,5 kilogrammos, és GeForce GTX 880M hajtja meg, ezzel szemben a Max-Q dizájnnal 18 milliméteres vékonyság, 2,25 kilós súly, és a korábbihoz képest háromszoros grafikus teljesítmény érhető el a profi GeForce GTX 1080 gyorsítónak hála.

Persze azt nem tette hozzá Huang, hogy egy bivalyerős pc általában jóval drágább is a konzoloknál. Megtehette, mert a globális értékesítési számok jól alátámasztják az állítását, és azt mutatják, hogy a magasabb ár sem rettenti el a videojátékosokat. Az Nvidia szerint most húszmillió GeForce grafikus csipre épülő laptop van világszerte, és egyedül tavaly tízmilliót adtak el belőlük.

Azért is fontos a kis méret, mert a grafikus lapkáknak egy új területen is nagy szerepük van, a virtuális valóság megjelenítésében. Ehhez pedig már elkészültek hátizsákként hordható számítógépek, hogy a VR-sisak használata közben ne legyenek székhez kötve a játékosok, és szabadon rohangálhassanak a képzeletbeli világukban, ameddig a szobájuk fala engedi.

Mindenbe beleteszik az intelligenciát

A grafikus csipek fontos szerepet kapnak egy sokkal komolyabb területen is, a mesterséges intelligenciára (MI) épülő alkalmazások futtatásában. Ehhez persze nem játékosoknak szánt gépekre van szükség, hanem nagyon különleges és drága csipekre. Ezen a területen most semmi újat nem mutatott be az Nvidia, csupán újramelegítette az elmúlt hónapok bejelentéseit, és összefoglalta, hogy milyen jövő vár ránk. Elvégre egy több napos MI-konferencia nyitányaként tartották meg a sajtótájékoztatót.

nvidia maxq.gif

A legfontosabb hardver az MI fejleszésében a Tesla V100. Ez az eddigi legnagyobb szilíciumcsip, egy 21 milliárd tranzisztorból álló Volta grafikus lapka, és 120 teraflops számítási teljesítménnyel bír.

Ötezer mérnök három évnyi munkája, nagyjából 3 milliárd dollárnyi K+F költség van a Tesla V100 létrehozásában, és a gyártás megtervezésében

– mondta Huang. Ez a lapka először dobozos egységekben lesz elérhető, és ezekbe rögtön nyolcat is bepakolnak, így a mélytanulásra és mesterséges intelligenciás alkalmazásokra felkészített rendszer összteljesítménye már 1 petaflops.

Az Nvidia nemcsak hardvert ad a fejlesztők kezébe, hanem szoftvereket is, hogy ha kitalálnak egy jó MI-algoritmust, akkor azt a gépükről egy mozdulattal feltölthessék a felhőbe, jóval nagyobb teljesítményű szuperszámítógépekre.